Intézménymutató:
I. Ferdinand Kiraly Tudomanyegyetem (Kolozsvar) lasd meg Victor Babes Tudomanyegyetem
1995. március 1.
Február közepén, nyolcvankét éves korában elhunyt Domokos Sámuel professzor, aki közel fél évszázadon oktatta a román irodalmat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Román Tanszékét. Egy román többségű faluban született /Alsófüged, 1913. márc. 16./, tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, majd Kolozsváron a Ferdinánd Egyetemen szerzett magyar és román szakos tanári oklevelet. Doktori disszertációját a magyar eredetű román szavakról írta. 1945-ben áttelepedett Magyarországra, 1947-től 1983-ig volt a román tanszék tanára, majd tanszékvezetője. 1966-ban jelent meg legfontosabb munkája: Román irodalom magyar bibliográfiája. Kevesen tudják, hogy az arányokhoz mérten magyarul a legteljesebben a román irodalom olvasható. Az első kötetben 438, a másodikban 700 román író magyarra fordított műveinek adatait tartalmazza. Domokos monográfiát írt Octavian Gogáról, 1982-ben adta ki A budai egyetemi nyomda román kiadványainak dokumentumai című gyűjteményét. 1984-ben jelent meg a Magyar-román irodalmi kapcsolatok című munkája. /Magyar Nemzet, márc. 2./
2005. március 26.
I. Mihály volt román király és családja jelenlétében került sor a kolozsvári I. Ferdinánd Egyetem megalapításának 85. évfordulójára rendezett ünnepségekre, amelynek keretében március 25-én felavatták az egyetemalapító I. Ferdinánd király és Mária királynő mellszobrát. Mindkettőt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépületének első emeletén helyezték el. Mihály királyt és feleségét, Anna királynét Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke és Nicolae Bocsan, a BBTE rektora fogadta. Nicolae Bocsan megköszönte Mihály király elődeinek, I. Ferdinánd királynak és Mária királynőnek, hogy „Erdély szívében létrehozták az új román egyetemet, az előző felsőfokú oktatási intézmény folytatását”. A rektor szerint a BBTE teljesítette az alapítók elvárásait: „több nemzet és vallás tudományos és kulturális központjává vált”. Kitért a BBTE jelenlegi helyzetére is kiemelve a kolozsvári egyetem multikulturális jellegét. „Megelégedéssel tölt el, hogy az etnikai és kulturális tolerancia vonatkozásában példaként tekintenek erre az egyetemre” – hangsúlyozta Mihály király. A kolozsvári tudományegyetemet Ferenc József alapította 1872-ben. Az egyetem 1919-ben távozni kényszerült, 1921-ben a magyar nemzetgyűlés Szegedet jelölte meg új székhelyéül. Az egyetem vagyonát államosították, az I. Ferdinánd Egyetem alapját ez az infrastruktúra képezte. /Kiss Olivér: Mihály király Kolozsváron. Az I. Ferdinánd Egyetem alapítóira emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2008. március 20.
Az egykori brassói Római Katolikus Főgimnázium neves tanárainak sora megfogyatkozott. A közelmúltban Line Zoltán, Papp József és Reiff István is követték idősebb kollégáikat az örökkévalóságba. Valamennyien hivatásként élték meg tanári mesterségüket. Születésének 100., halálának 10. évfordulóján dr. Fejér Pálra, a Római Katolikus Főgimnázium tanárára emlékezett a hetilap. Dr. Fejér Pál /Brád, 1908. aug. 15. – Brassó, 1998. ápr. 19./ egyetemi tanulmányait a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetemen kezdte 1928-ban. Fő szaknak a fizika–kémiát, mellékszaknak a matematikát választotta. Tanulmányait Iasiban fejezte be 1935-ben. Ugyanabban az évben letette a záróvizsgát a kolozsvári Egyetemi Pedagógiai Szemináriumban és megszerezte a fizika–kémia fő és matematika mellékszakos tanári oklevelet is. 1948-ban sikeresen letette a vegyészdoktori vizsgát is Kolozsváron. Brassóban a Római Katolikus Főgimnázium tanára lett. Az iskola államosítása után ugyanabban, a 4-es számú Magyar Vegyes Líceumnak átkeresztelt iskolában tanított 1960-ig. Ebben az évben megalakították az 5-ös számú Unirea Líceumot, román és magyar tagozattal. 1960-tól nyugdíjazásáig, 1970-ig, az Unirea Líceum magyar tagozatán tanított. 1946-ban főtanfelügyelő lett, 1947-től a brassói magyar tartományi tanfelügyelőségi főigazgatóvá nevezték ki. A Matematika és Fizika Társaság tagjaként tudománynépszerűsítő írásokat közölt folyóiratokban. /Tartsd meg a jövőnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 20./
2008. április 4.
Április 3-án átadták Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem múzeumának új szárnyát, amely az egyetem fennállásnak 1959–1989 közötti időszakát mutatja be, korabeli fotók és egyéb dokumentumok alapján. Külön portrésorozat ábrázolja az egyetem kiemelkedő tudományos személyiségeit. Az egyetemi múzeum régebben berendezett termeiben régi írógépek és fotómasinák mellett külön pannók ábrázolják az 1872–1918-as időszak között működő Ferenc József Tudományegyetem történetét, az 1919–1948-as I. Ferdinánd Király Egyetemet, az 1945–1959-es időszakot felölelő Bolyai Egyetemet és a román egyetem Nagyszebenben töltött öt évét is. /S. B. Á. : Átadták az egyetemi múzeumot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2008. december 20.
Száz éve született Pataki József történész /Kászonjakabfalva, 1908. dec. 6. – Kolozsvár, 1993. szept. 17./. Kolozsváron az I. Ferdinánd Tudományegyetemen, egyetemes és román történelem, valamint román nyelv szakos diplomát szerzett (1930). 1930–1935 között a kolozsvári római katolikus főgimnázium, másként Piarista Gimnázium, majd (1935–1941) a marosvásárhelyi római katolikus tanítóképző és gimnázium tanára volt. 1941 őszén Csíkszeredában a Római Katolikus Főgimnázium igazgatója lett. 1944-ben behívták katonának. Négyévi hadifogság után, 1948 végén Kolozsvárra tért haza. 1955-től a Bolyai Tudományegyetemen a középkori egyetemes történelem előadója volt, magyar előadói funkcióját 1959-et követően is megtartotta, egészen az 1974-ben történt nyugdíjba vonulásáig tanított. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Doktori értekezését, az Anjou királyaink és a két román vajdaság címmel 1944-ben védte meg. Az 1950-es években a fiatal Demény Lajossal feltárták az 1437-es erdélyi parasztfelkelés valódi okait és lefolyását. A Kelemen Lajos Emlékkönyv (1957) hozta A magyar és a román tudományos kapcsolatok történetéhez című tanulmányát. Úttörő értékük van az Erdély gazdasági életét, fejlődését tárgyaló műveinek. A csíki vashámorról írt könyvét, János Pál előszavával, 1971-ben a csíkszeredai múzeum adta ki. A székely katonatársadalmat mutatta be Imreh István és Pataki József: A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején. Dolgozatukat a Székely felkelés 1595–1596 (1979) című kötetben adták közre. Pataki összegyűjtötte a kincses város XVII. századi tollforgatóinak a feljegyzéseit. A kötet a cenzúra miatt azonban csak 1990-ben jelenhetett meg /Kolozsvári emlékírók/. Pataki Józsefnek Demény Lajossal nagy vállalkozása a Székely Oklevéltár új sorozatának az elindítása. Az új sorozat első három kötete Udvarhelyszéknek a XVI. század második feléből megőrzött törvénykezési jegyzőkönyveit, ún. protokollumait tartalmazza. A harmadik kötet kiadását Pataki József már nem érhette meg (a kötetek kiadásának éve: 1983, 1987, 1994). A kászonszéki krónika (1992) Imreh István professzorral közös munkája. /Szőcs János: Pataki József, a történetíró. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
